
"Csak azért mert a bátyám vagy azt hiszed mindent megtehetsz? Vérig sértesz, elhordasz mindennek egy levélben, mindent kitálalsz rólam, amit tudsz és én meg álljak ehhez mosolyogva? Jon ezt nagyon nem vártam volna tőled...Bíztam benned, sokkal többet tudtál rólam, mint akárki más, erre te bekattansz gondolsz egyet és nesze...Belém rúgsz, egy hatalmasat, én pedig ezt csak nézzem végig, mintha nem is bántana igaz? Annyira kétszínű vagy, hogy az hihetetlen...És mégis ezt is kitől tudom meg? Nem tőled, ez az, ami igazán fáj... Az, amit velem szemben megengedsz magadnak, bezzeg én... Ha már nem egyből hozzád futok, akkor már világ vége van igaz? Igazságtalan vagy... Nem is kicsit, és én ezt eddig tűrtem... De most... Most csak annyit tudok neked mondani, hogy ég veled... Engem többet ne keress, és nem érdekel mennyire vagy a testvérem, mennyire akarsz vigyázni rám, engem felejts el VÉGLEG... Mert én így gondolom, és ennek így kell lennie..."
Csókol: Húgod...
És ez csak egy részlet...Részlet abból, amit neki írtam, hogy miért? Levél... Sok mindent tudott rólam, sokkal többet, mint bárki más, erre egy levélből azt kell megtudnom, hogy otthon balhé van miattam? Ez vicces, főleg, hogy már vagy fél éve nem is voltam otthon. Érdekes mi? Szerintem is az... Na, de mindegy, nem fogok ezzel foglalkozni inkább... Ennyit nem ér meg a dolog.