Nem hiszem el, miért kellett idejönnie, miért pont ebbe az iskolába?? Miért, miért, miért? Akárhova máshova mehetett volna, de, hogy pont Magyarországra találjon rá, ez egy kicsit sokkoló.
Ahj Daniel... *mély sóhaj, a legközelebb lévő tárgy elhajítása jó messzire* Hogyan kerüljelek el én minden nap? Hogyan próbáljalak kijátszani? Annyira régen volt, erre megjelensz...
Az a lényeg, hogy ma sikerül összefutni egy régebbi ismerősömmel. Nem, Ő nem olyan, akit itt ismertem meg és nem láttam már hónapok óta. Daniel más...Danielt még a régebbi iskolából ismerem, kartársak voltunk, és nagyon közeli barátok.
Talán túl közeliek, aztán jött az, hogy nekem el kellett tűnni. Ha jól emlékszem, előtte nap talán még veszekedtünk is valami miatt, aztán én egyszer csak hopp. Volt-nincs, lett. Semmit nem hagytam magam mögött, semmit nem küldtem neki, sőt a család igyekezett mindent elvágni mögöttem, hogy meg ne találjanak, ami úgy tűnik egészen eddig jól ment.De most... Most itt van személyesen Daniel Ryle, amúltból, és én először el se szerettem volna hinni, amit látok. És, ahogy nekem tűnt, Ő is eléggé csodálkozott azon, hogy engem látt. De ahelyett, hogy veszekedett volna, csak magába zárkozóttan kérdezgetett és válaszolt. Pedig én nem erre számítottam, sokkal jobban örültem volna annak, ha nekem esik. Ha rámtámad, ha leoszt vagy csak kérdőre von, de nem így volt.
Azt hiszem ennek tényleg nem lett jó vége, így örülök neki,h ogy idő előtt ott hagyott. Egy részt már az egész kastély tele van a gonosz prefektusokkal, akik csak pályáznak az ártatlanokra, másrészt, így legalább nem szakadt fel még több seb, mert, hogy már így is sikerült néhányat felbontani...
Ennek nem lesz jó vége....Képtelenség, hogy én ebből jól jöjjek ki... *elsápad*
Somebody Help Me!!!!
